Arra gondolok,hogy egy nap elfogjuk mondani a történetünket
És ahogy találkoztunk, és ahogy a szikrák azonnal elkezdtek röpködni
És az emberek azt mondnanák , szerencsések vagyunk.
Azt hittem az én helyem meletted volt
Most üres széket keresek a szobában
Mert később nem tudtam épppen melyik könyvoldalon vagy.
Ez egyszerű bonyodalom
A félrekommunikálások vezetnek a történetekhez
Sok dolog, amiket remélem hogy tudtál
Sok mindent befalazol és én nem tudom áttörni
|| Most egyedül állok egy zsúfolt szobában
És nem beszélünk , és belehalok hogy tudom
ez téged is megöl úgy mint engem ?!
És nem tudom mit mondjak miután a sors megcsavarodott
Amikor minden leomlott és a történetünk többnek tűnik mint egy tragédia ||
Hogy végezhettük így ?
Látsz engem ahogy idegesen cibálom a ruháimat
És megpróbálok elfoglaltnak tűnni
És te a legjobban csinálod azt,hogy elkerülj engem
Elkezdek gondolkodni rajta,hogy egy nap el fogom mondani a történetünket
Hogyan vesztettem el a fejem,amikor itt láttalak
De megtartottad a büszkeséged, mint ahogy engem kellett volna !
Félek megnézni a végét, miért színleljük azt hogy ez semmi ?
Elmondanám hogy hiányzol,de nem tudom hogy
Sohasem hallottam még teljesen a csöndet ebben a zajban.
|| Most egyedül állok egy zsúfolt szobában
És nem beszélünk , és belehalok hogy tudom
ez téged is megöl úgy mint engem ?!
És nem tudom mit mondjak miután a sors megcsavarodott
Amikor minden leomlott és a történetünk többnek tűnik mint egy tragédia ||
Ez olyan mint egy verseny,hogy ki tudja jobban megjátszani,hogy nem érdekli
De jobban szerettem,amikor mellettem voltál
Most a harc a te kezedben van
De letenném a páncélomat,ha azt mondanád
inkább szeretnél engem mint harcolnál.
Sok dolog van,amiket reméled,hogy tudok
De lehet hogy a történetünk hamarosan véget ér.
|| Most egyedül állok egy zsúfolt szobában
És nem beszélünk , és belehalok hogy tudom
ez téged is megöl úgy mint engem ?!
És nem tudom mit mondjak miután a sors megcsavarodott
Amikor minden leomlott és a történetünk többnek tünik mint egy tragédia ||
