Szívzörejek.

Nem akarom, hogy azt érezd, hogy felesleges vagy ezen a világon. Soha nem akarnám ezt, érted? SOHA!
Te egy csodálatos ember vagy. Áldom az univerzumot, hogy megismertelek.
Annyira sajnálom, hogy nem tudok ott lenni melletted, mert érzem, hogy szükséged lenne rám! És én segíteni akarok, mert ilyen vagyok!
Segíteni átvészelni azokat a boldogtalan perceket, amiket most mással próbálsz megosztani. Segíteni döntéseket hozni, a jó irányba terelni Téged. Segíteni egy őszinte mosollyal, hogy tudd, soha, de soha nem vagy egyedül!
Bármennyire is szeretném, nagyon nehezen megoldható, hogy lássalak. Pedig annyira szeretném!!!!
Tudnod kell, hogy én mindig itt vagyok Neked! Mindig sírhatsz a vállamon, mindig itt leszek, és kitartok melletted!!!
Csak annyira rossz, hogy nem tudlak átölelni, te hülye.

Te is olyan vagy, mint én.
Sok rosszat kaptunk az élettől, pedig hol vagyunk mi még az aggastyán kortól. Ugyan...
Nem érdemeljük ezt meg. Te sem, és én sem.
De az élet egy kupac igazságtalanság, ha kedves vagy, akkor a létra legalján végzed, és végignézheted, ahogy mindenki más a fejedre tojik.
DE NEM, EZ NEM LEHET ÍGY!!!! NEM ENGEDEM!!!!!!

Sokkal több van benned, mint azt bárki is el tudná képzelni!
Kérlek, hidd el nekem..

Te, figyu?
Én most -és mindig- segíteni akarok, úgyhogy most felpofozlak és elkussoltatlak, mert mondani akarok valamit. Hékás, figyelsz te rám? Hallgass már el! ÉN bazdmeg most SEGÍTENI FOGOK NEKED!

Mert így tesz egy barát.
Mert szeretlek, te ütődött!

Nem fogod hagyni? Rendben, kihívás elfogadva. Tudod, én nem foglak cserben hagyni! Olyannak ismersz? Nem. Nem vagyok olyan. Ott fogok pampogni a hátad mögött, susogni a füledbe, miközben valami szépről álmodsz, hogy igenis van értelme az életednek, és te is megérdemled a boldogságot!
Te aztán igazán megérdemelnéd!