Szívzörejek.

Sajnálom, hogy rosszul viselkedtem. 

Sajnálom, hogy nem vettem észre.

Sajnálom, hogy már túl késő.

Sajnálom, hogy ideges voltam.

Sajnálom, hogy veszekedtünk.

Sajnálom, hogy elborult az agyam.

Sajnálom, de sajnos ilyen vagyok.

Sajnálom, hogy nincs már kiút.

Sajnálom, hogy elhagytam önmagam.

Sajnálom, hogy ennyi volt.

Sajnálom, hogy még itt is mindenkinek csak ártok.

Sajnálom, és sajnálni is fogom örökké.

Sajnálom, hogy ezt át kell élni.

Sajnálom, hogy nem lehet rendbehozni.

Sajnálom, hidd el, hogy sajnálom.

A szívem szakad bele. Sajnálom.

Sajnálom, én ezt nem így akartam.

Sajnálom. Ez az utolsó szavam.

Sajnálom, és mindig is sajnálni fogom.

Sajnálom, hogy emiatt veszítem el a boldogságom.

Sajnálom azt, hogy makacs vagyok.

Sajnálom, hogy vége. 

Nagyon sajnálom. 

Sajnálom, és gyűlnek a könnyek.

Sajnálom. Csak most higgy nekem. 


Bocsánatot kérek azoktól, akik végigszenvedik velem az életemet, bocsánatot kérek azoktól, akiket átvertem. Engem is átvertek a saját érzelmeim.
Nem akartam ezt. Senkit sem akartam megbántani.
Ha elcserélhetném a saját boldogságomat arra, hogy mindenki más rajtam kívül boldog legyen, és hogy mindenki megszabaduljon a rossztól, én megtenném.
Bárcsak összegyűlne bennem az összes rossz dolog, hogy mindenki más boldog lehessen. 
Megtenném. 
Úgy sajnálom. 
Nem bírom. 
Össze fogok roskadni. 

De muszáj mosolyogni, mert nem mutathatom azt, ami valójában igaz. 
Nem lehet.
Pedig könnyű lenne és fájdalmas.
Így viszont iszonyú és kibírhatatlan. 
De legalább már senkit sem bántok meg.